|
2002. III.
5. A
Tisza vízgyűjtő területének fenntartható fejlesztési programja
A
második találkozó emlékeztetője Tiszadob, Andrássy kastély, 2002. március 5. Az emlékezetőt Jánossy András jegyzeteinek
felhasználásával Farkas Petur és Perneczky László készítette. Javaslatokat,
kiegészítéseket, pontosításokat a coh@rec.org
email címre várjuk.
A találkozó célja: A Tisza-völgy fenntartható fejlesztési prioritásainak általános felvázolása,
megvitatása. a Felső-Tisza vidékét képviselő önkormányzatok,
kistérségi társulások részvételével, néhány civil szervezet a média
bevonásával. Lehetőség szerint jó példa, követhető minta bemutatása
és megvitatása a kistérségi együttműködésre. Megnyitó: Szabó Péter, polgármester, Tiszadob Köszöntötte
a résztvevőket, hangsúlyozta a rendezvény fontosságát különös tekintettel
az együttműködési szándékok kifejezésére. Kifejezte örömét a nagyszámú
érdeklődő miatt, felajánlotta segítségét a program további
folytatásához, a kastélyt a program további rendezvényeihez. Levezető: Dr. Ligetvári Ferenc, nemzeti konzultáns A program
háttere: A Tisza
vízgyűjtő területének fenntartható fejlesztésére irányuló,
többlépcsős program 2000 áprilisában fogalmazódott meg a Közép
és Kelet Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) és az ENSZ
Fejlesztési Szervezete közös javaslatában. A REC és
a Tisza-Szamos Kht. végezte a program kidolgozását, támogatók a UNDP,
Nagy-Britannia budapesti nagykövetsége és a Kárpátok Alapívány. Minden
országban nemzeti konzultánst jelöltek ki a szakmai munka összefogására. Előadások 1. Dr. Ligetvári Ferenc: Előadás
kivonata és fóliái - hivatkozás.
(Dr.Ligetvári Ferenc csatolja) 2. Dr. Misley Károly: (Misley
Károly nem használt se fóliát, se írott jegyzetet) Inkább információként, mint előadásnak szánja hozzászólását. Az elmúlt
években részt vett nemzetközi szinten az egyik Európa Tanács (ET) munkacsoportban. Az ET keretében készült egy egyezmény-tervezet a Tisza-térség fenntartható
fejlesztésére. (Strasbourg, 14 December 2001) Az egyezményt az ET miniszteri
tanácsa (gyakorlatilag a miniszterek képviselői) kezdeményezték
a ciánszennyezés után. Amikor a hasonló szennyezések megelőzésről
gondolkodtak, felmerült, hogy "jó lenne, ha az 5 Tisza-menti ország
kötne egy egyezményt a fenntartható fejlesztésre - nem csak környezetvédelemre,
hanem az élet minden területére vonatkozóan" (Megjegyzés: nem minden
ország tag, Jugoszlávia ET tagsága fel lett függesztve) A javaslat alapja: európai nagytérség, ezen belül regionális és önkormányzati
szubszidiaritás - ennek az elvnek lenne az első manifesztálódása
a tiszai egyezmény. A szöveget Alexander Kiss készítette, aki a környezetvédelmi-jogi
testület elnöke is. Nemzeti hovatartozása miatt eleinte a szomszédok
"magyar huncutságot" sejtettek a kezdeményezés mögött. A tervezetet
2001 dec. 19-én tárgyalta először a miniszterek főtanácsadóinak
testülete. A szövegtervezet várhatólag nagyon át fog még alakulni, de
az már most átfogó, komplex szemléletű, területfejlesztési alapon
áll. Jobban ki kell terjednie az egyéb szektorokra is. A térségi szemlélet egyre erősödik az ET-ban. A CEMAT 11 éve indult.
3 esztendőként ülnek össze. 2000-ben legutóbb. Deklarálták a fenntarthatóság
és együttműködés elveit. Elsősorban Magyarország és Ukrajna támogatja. Szlovákia kevéssé érintett
(8 km-es Tisza-szakasz!) - szerintük
a meglévő egyezmények elegendőek. Románia: szakmailag (!)
nagyon támogatja, Jugoszlávia nem túl aktív, de nem zárja ki az egyezmény
megkötést. A legtöbb ország már rendelkezik valamilyen térségfejlesztési
programmal: Magyarország, Ukrajna, Románia. Alapcél:
El kell készülnie az egész Tisza folyóvölgyre egy területrendezési stratégiának,
amelynek alapján egy közös területrendezési program. Magyar részről: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium (FVM) van képviselve, de az ET-vel a kapcsolatot hivatalosan
a strassburgi nagykövet tartja. Az ügy tehát tárcaközi is, mivel a Külügy
minisztérium (KüM) szeretnék összefogni azt összefogni - ezt sikerült
is elérnie. Vezetésükkel fogalmazódott meg a magyar álláspont. A Belügyminisztérium (BM), Gazdasági Minisztérium (GM), Nemzetbiztonsági Hivatal
(NBH) is érintett bizonyos vonatkozásban az együttműködésben. A
KüM hamarosan kezdeményezheti majd a hazai szélesebb körű megvitatását.
2003 szeptemberében lesz majd a következő CEMAT-ülés; ekkor kellene a
minisztereknek aláírniuk az egyezményt, amelyet a kormányok hagynak
majd jóvá, majd az ET megnyitja aláírásra. Magyarország szeretné tisztán látni, hogy milyen garanciákat nyújthat a benne
foglaltak betartására; milyen módon lehet majd ellenőrizni a betartását,
hogyan lehet a kiderülő egyéb sérelmek orvoslását kikényszeríteni.
Milyen eszközökkel történhet majd a monitorozás. Milyen pénzügyi lehetőségek
lesznek majd az intenzívebb térségközi együttműködés finanszírozására. Az FVM megbízta a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú
Társaság -ot (VÁTI), mérje fel, hogyan állnak ezek fejlesztési elképzelések,
továbbá megbízta a Tisza-mente területrendezési tervének kidolgozásával.
(Ez független az ET-programtól -
nem is úgy definiálja a területet (nem vízgyüjtő alapon) -, de elő fogja segíteni annak szakmai megalapozását.
A konferencia témáját képező program is hozzá fog ehhez segíteni. 3. Várady József, KÖVIM "Árvízvédelmi
munkák a Tiszán" Powerpoint
prezentáció ide. (Váradi József átküldi) 4. Nácsa Balázs - A Tiszatér fejlesztési társulás fejlesztési tervei és tapasztalatai A munka felméréssel kezdődött, gyönyörű természeti és építészeti
adottságok vannak a térségben. Tiszadob üdülőfalu - számos házat
felújítottak. A fejlesztési
koncepció 3 lábon áll:
Projektek:
5. Horváth Benő Tanulságok a Tisza-mentére. A Tisza le van szűkítve, előbb belvizes, majd aszályos. A megoldás:
teret kell adni a Tiszának. Ezt rövid távon nem lehet - legalább 50
év vagy még több időre van szükség. Földtörténet:
Holocén (5000 év): az Ős-Tisza medre kialakul. Eredetileg állattenyésztés
jellemezet az itt élőket - szántóföldhöz lakosság betelepítése
vált szükségessé (szlovákok). Paleocappa: Tiszának széles ártér kell (1846-ban az ő tervét fogadták
el, nem Vásárhelyiét) 14 átvágást javasolt, 102 helyett! 1864-től
tértek vissza Vásárhelyihez. Sok lábon álló gazdálkodás az ártéren (kiterjeszthető több területre
az ártéren túlra is).Meg kell határozni, az egyes területeken mit akarunk
csinálni. Ha ez megvan, akkor van kiút: meg lehet kapni hozzá a támogatást.
Ez a gazdasági program jól kapcsolódik az Új Vásárhelyi Tervhez, azt
jól kiegészíti. 6. Perneczky László A http://www.rec.hu/tisza honlap rövid ismertetése.
Kéri, hogy a résztvevők adják meg az általuk ismert fejlesztési
elképzelések gazdáinak kontakt-információit. Hangsúlyozott, hogy az
átfogó Fenntartható Fejlesztés a cél, amelynek része a környezetvédelem. Adatbázis-fejlesztés: kapcsolatok
kellenek az üzleti szférához is. A további lépések: Ha létrejön az első
lépcső záródokumentuma, amely tartalmazza az 5 ország fenntartható
fejlesztési elképzeléseit, illetve néhány konkrétabb kistérségi tervet
is akár, valamint tudnánk, hogy kik vennének ezekben részt a következő
5-10-15 évben, akkor ehhez lehetne megszerezni remények szerint a külső
forrásokat. Ehhez kéri az itt résztvevők tanácsát és közreműködését.
HOZZÁSZÓLÓK: Sárvári Attila, Dél-Borsodi, "1." számú SAPARD-kistérség menedzsere 6 település,
de még 3-at hozzá akarnak venni. Ez a kistérség minden gazdasági potenciálját
elveszítette. Elsődleges cél: a népességmegtartó képesség visszaállítása,
lehetőleg nem külső tőkével, hanem belső forrásból.
A földet feladják, a nép költözik- kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán
árvíz ellen védeni. Kompenzáció helyett kisebb tájgazdálkodás kialakítása lenne a cél. A borsodi
mezőségből árvíz-tározó lehet: Cél: ökológiai gazdálkodás
a tározóterületen plusz a lehető legnagyobb EU, CAP kompenzációs
támogatás a csatlakozás után, a tulajdonviszonyok rendezése. Jelenlegi bevétel: 1000 Ft/ha EU csatlakozást követően: CAP-CARP-támogatásokból: 75-150.000 Ft/ha Bodnár Mihály cotkeny@matavnet.hu FVM Kesznyéteni
Agrár-környezetvédelmi tájközpont - Mintaterületek kutatása: Tiszalök fölött, Bodrogzug "kvázi" árvízi tározó, állattartás helyett
ipari jellegű kaszálóterület, nem helyi tulajdonosok. Lejjebb vegyes
gazdálkodás, kései kukorica monokultúra, szántó. Gazdaságilag rendben,
környezetvédelmi szempontból negatív. A Tisza hullámterületét elfelejtették
környezetileg érzékeny területté nyilvánítani, mivel határterület 2
nemzeti park között, az önkormányzatok meg kicsit elaludtak. Kérdés: hova viszik a jószágot árvíz esetén, mivel a vésztározók többségében
gyepterületek. VTT - minden vésztározóra külön KHV kell. Ligetvári Ferenc: a tározók
egyelőre csak geomorfológiai szempontból kerültek kiválasztásra.
Az EU tagként ezeket a területeket amúgy is ki kell majd vonni. Orbán Zoltán - Rétközi kistérség-fejlesztési tárulás titkára Kérdezi:
Hogy vezethetők vissza a vizek? prof. Turcsányi Guy : FF - pillérek: társadalom, természet és gazdaság. AGENDA 21 kellett volna kidolgoznia a helyi cselekvési terveket (LEAP). BME, Lausanne és Lyon, Local AGENDA 21 - a fenntarthatóság 3 pillére: gazdaság, társadalom, környezet. Az elvek helyi szintre hozatala a problémás. Gazdasági átállás - agrár főleg. Várady József: Ez a mai megbeszélés is engem arról győzött meg, hogy a VTT széles társadalmi
támogatást kap. Egy döntően árvízvédelmi program gerincére kell
ráépíteni, hogy azzá váljék, aminek eredetileg is szánják: egy árvízvédelmi
és területfejlesztési programmá. A lakosság nem akar elmenni a jelenlegi helyéről (lásd, Tamás Pál közvélemény-kutatása:
Felajánlották választási lehetőségként, hogy választanák-e a Dunántúlra
való áttelepülést: 76%-os nem. Csatlakozik Ligetvári Ferenchez: sok
szempont alapján választották ki a tározók területét. De figyelemmel
a közvélemény kutatásra - 60% azt választotta, hogy el akarja adni a
földjét. Meg kell a lakosságot győzni arról, hogy higgyenek az
EU-s támogatásban. Orbán Zoltán-nak: Az az igény fogalmazódott meg, hogy minél állandóbb legyen
a feltöltés, váljanak ezek állandó vízbázissá. De 10 évből 4-ben
a hullámteret nem éri el a nagyvíz --> akkor szivattyúzni kellene.
Mostani VTT: A Ligetvári által
említett további víztározók esetében most folynak az egyeztetések, hogy
hogyan lehet ezek vízborítását esetleg megoldani. Ez a 14 víztározó-terv
most elkészült, de ez nem jelenti azt, hogy ez egy végleges állapot. Sárvári Attila, kistérségi menedzser: nem a falvak elárasztásáról beszéltem, hanem a gyenge szántókéról. És nem
a helyi lakosság kívánságáról, hanem arról, hogy mit akar a magyar társadalom
egésze tenni ezekkel a területekkel. Fontos, hogy az agrár-környezetvédelmi
támogatások révén a gazdálkodás biztonsága nagyon megnövekednék, és
ekkor már nem akarják az emberek eladni a földjeiket. Oláh János: Az elmúlt években átlagosan 417.000 Ft/ha jutott ezekre a területekre (árvízi
és egyéb kártérítés gyanánt). A csatornázás nincs itt megoldva. Iparszerű,
központosított szennyvízkezelés helyett a földterületek tisztíthatnák
meg a szennyvizeket, és akkor ezek kaphatnák meg a szennyvízdíjat <erre
már van nyugati gyakorlat>. Adjuk oda a gazdáknak ezt az évi 0,5
M Ft/ha-t Bodnár Mihály: A válaszadók megtréfálták a közvélemény kutatókat: ők már jól tudták,
hogy ezeket a területeket, tv. alapján, állami tulajdonba kell venni.
(A vízügy is számolt ezzel, könnyebben bánnak állami területekkel.) Várady József: Konfliktus-minimalizálás céljából döntöttek úgy, hogy ne a 29 tározóhoz tartozó
140.000 ha tulajdonosainak lehetséges konfliktusát kelljen lekezelni,
hanem csak 70.000 ha-ét. Bezegh András (BKE- Tisztább Termelés Magyarországi Központja) Elnyertek egy UNIDO-támogatást. Ipari kockázatok azonosítása. Ennek részeként
a Tiszához fűződő értékek azonosítása. Szeretne majd
egy kérdőívet kiosztani. [Gesztorai a programnak: KöViM, KöM, a
Tisza-Szamos utódjaként a KöViM-nél működő Tisza Iroda.] Ligetvári Ferenc: Ennek fő
pontjait villantotta fel zárásként. Hagy mondjam azt Várady József nevében
is, hogy a további észrevételekre is nyitottak vagyunk.  a lap tetejére 
a főoldalra |
|
|
|
REC
2002
|